oroszforditas.hu     Венгерский перевод: перевод с русского на венгерский, с венгерского на русский    Russian to Hungarian & Hungarian to Russian translation, that is Russian-Hungarian & Hungarian-Russian translation     (1) 242-1797, (30) 576-1976, info@oroszforditas.hu      Vissza az orosz fordítás főoldalra

Egy rövidítés fordítása után zárójelben a lefordított szöveg kezdőbetűit vagy pedig a forrásszöveg kezdőbetűit írjuk?

Probléma: Локально-нормативные акты (ЛНА) - Helyi normatív előírások (HNE) vagy (LNA) – azaz melyik rövidítést is válasszuk, a magyar fordítás kezdőbetűi alapján vagy pedig az orosz eredeti kezdőbetűi alapján meghatározottat?

Melyik a haszontalan és melyik a hasznos?

A jelen írásunkban az oroszról magyarra fordítás példáján keresztül levezetjük a rövdítések alkalmazásának az előző sorokban felvetett problémájára vonatkozó egyetlen helyes megoldást. Értelemszerűen ez a magyarról-oroszra fordításra is igaz, csak fordítva.

(a) Helyi normatív előírások (HNE)

Ebben az esetben a rövidítésnek nincs igazán semmiféle információ-tartalma, mert a rövidítés csupán szolgaian lemásolja, azaz duplikálja az előtte lévő szavak kezdőbetűit. Ugyanakkor ezzel tulajdonképpen egy képlékeny, ha úgy tetszik egy virtuális valóságot faragunk kőbe:
  • a fordításunkban minden további nélkül különféle szinonimákat használhatunk. Ebben az esetben természetesen változik a rövidítésünk is, attól függően, hogy adott esetben éppen melyik szinonima használata mellett döntünk. Sőt
  • az orosz által kedvelt birtokos esetet sokszor oldjuk fel jelzős szerkezettel: ebben az esetben, még az ugyanazon szavak használata esetében is változik a rövidítésünkben szereplő betűk sorrendje.
Ez azt jelenti, hogy a különböző fordítók által használt eltérő fordítások mind-mind egy-egy önálló fajtát jelentenek, s azok sohasem fognak sem egymással, sem pedig az orosz eredetivel találkozni. Az eredmény egy teljes káosz, amit semmilyen módszerrel sem lehet sem teljesen megszüntetni, sem pedig kiküszöbölni.

(b) Helyi normatív előírások (LNA)

A Helyi normatív előírások (LNA) változat viszont kapcsolatot teremt az orosz szöveggel, azaz tulajdonképpen rálinkel arra!

Sőt, van egy hatalmas, pótolhatatlan egyértelműsítő funkciója: hiszen ahányan vagyunk, annyiféleképpen is fordíthatjuk az előtte lévő három szót! Azaz akár egy megoldó kulcs szerepet is játszhat. Ugyanúgy, mint a biológiában, az egészségügyben a növények-betegségek nemzeti nyelvű nevei után zárójelben álló latin nyelvű, nemzetközi megnevezés.

Ebben az esetben a különböző fordítók különféle fordítás-verzióinak az egységesítése végtelenül egyszerű, mert rákeresünk a példánk esetében az LNA-ra, s minden találatnál megnézzük, hogyan is fordították, s az eltérőket egy pillanat alatt átjavíthatjuk az elfogadott változatra. Ez lehet a legfőbb gyakorlati előnye ennek a változatnak.

Továbbá az orosz eredeti szöveg birtokában utólag is, bármikor elkészíthetjük a rövidítések jegyzékét. Kiírjuk a rövidítés magyar jelentését, s ezt követően az orosz rövidítés latin betűs változatát átírva cirill betűsre, az orosz nyelvű forrásszövegben erre rákeresve ki tudjuk írni az adott rövidítés orosz eredetijét.

Ezen kívül a magyar fordításban szereplő bármely rövidítés orosz eredetijét is könnyedén meg tudjuk találni az orosz nyelvű forrásszövegben, így ellenőrizhetjük a fordításának a megfelelőségét.

(c) Az (a) és a (b) verzió összevetése

Hétköznapi nyelven, szövegesen megfogalmazva

Az (a) esetben, a HNE használata esetén egy, a mindenkori fordítótól függő, azaz fordítónként VÁLTOZÓ esetet rögzítünk egyenként, önmagában, mindentől függetlenül, a (b) esetben viszont az ÁLLANDÓ, azaz konstans, mindig változatlan orosz fogalomhoz stabilan rendeljük hozzá annak a bármelyik magyar fordítását.

Halmazelméleti megközelítésben a (b) verzió előnye még egyértelműbben látszik

Szemléltessük mindezt konkrét példákkal: a Локально-нормативные акты (ЛНА) orosz szövegnek n-féle magyar fordítása lehetséges, azaz közöttük 1:n kapcsolat áll fenn, tehát egyetlen orosz nyelvű rövidítéshez n féle magyar fordítás tartozhat. Ahol az n egy text típusú változó, mely ugyanannak az orosz szövegnek a különböző fordításait tárolja, s elvben végtelen számú értéket vehet fel.

A (b) módszer alkalmazása esetében tehát mi egy ni kapcsolatot definiálunk, ahol az i egy index, ami elvben az alsó indexben van írva, csakhogy ez az oldal HTML nyelven készült, ahol ezt nem egyszerű megvalósítani. Az i index értelmezési tartománya a +1-től a pozitív végtelenig tart, az értékkészlete pedig ezen belül az egész számok. Az n változó végtelen számú értékéből ragadjuk ki az első kettőt:
  • például az i=1 esetében az n értéke, azaz maga a fordításunk legyen a fent szereplő Helyi normatív előírások, ezt mi fixen hozzákapcsoljuk az eredeti oroszhoz tartozó LNA-hoz, azonban
  • például az i=2 esetében egy másik fordító úgy gondolja, hogy a fordításban a normatív szó teljesen felesleges, ami végső soron igaz is. Így aztán ő úgy fordítja le ugyanezt az orosz szöveget magyarra, hogy (tehát az n értéke i=2 esetében legyen:) Helyi előírások, akkor már az LNA-hoz hozzákapcsolódik a Helyi előírások fordítás is! És így tovább, folytódhatnak i=3-ként, i=4-ként a különféle magyar fordítási verziók.
Tehát amennyiben a Helyi normatív előírások-hoz, vagy akár a Helyi előírások-hoz az oroszból származó LNA rövidítést kapcsoljuk, akkor az mindenképpen rámutat az 1:n kapcsolati képlet számlálójában szereplő konstans 1-re, tehát az eredeti, mindig változatlan orosz szövegre, a Локально-нормативные акты (ЛНА)-ra, azaz az utóbbi betűket magyarra átírva az (LNA)-ra.

A fordításainkban mi már évtizedek óta ezért írjuk oda a rövidítések magyar fordítása után MINDIG az orosz eredeti szövegben szereplő, az orosz eredeti szöveg kezdőbetűiből származó latin betűs rövidítéseket.



Javasolt kapcsolódó cikkek:

Helyesírás – áldás vagy átok

Hogyan határozzuk meg a leütésszámot?

Angol fordítók vs orosz fordítók