oroszforditas.hu     Венгерский перевод: перевод с русского на венгерский, с венгерского на русский    Russian to Hungarian & Hungarian to Russian translation, that is Russian-Hungarian & Hungarian-Russian translation     (1) 242-1797, (30) 576-1976, info@oroszforditas.hu    Vissza a főoldalra

240 km/óra sebességgel 4 óra alatt Moszkva - Szentpétervár között a Sapsannal

Sapsan vonat. Moszkva - Szentpétervár, 240 km/óra sebességgel 4 óra alatt.
Csak úgy porzik a hó.
A gépi fordítás is villámgyors.


A gépi fordítás fejlődése – a Google fordító példáján

Napjainkban már olyan szintre fejlődött a gépi fordítás, hogy a fordítással foglalkozók számára (vagy inkább kárára) komoly pénzben mérhető konkurenciává vált. Sok fordító/fordítóiroda panaszkodik, hogy igencsak megritkult a magyarra fordítási megrendelések száma, mivel a potenciális ügyfelek az idegen nyelven, elektronikusan kapott levelek tartalmát sokszor gépi fordítással is megérthetik. Tekintsük át röviden az egyik legnépszerűbb gépi fordítóprogram, a Google fordító történetét, beleiktatva egy orosz fordítási példát is.

Kezdetek – a szavak fordítása

A gépi fordítás már a múlt században is sokat foglalalkoztatta a nyelvészeket és a számítógépes szakembereket. Az első kezdeményezések még a szavankénti fordítást jelentették. Ez azonban tipikusan csak egy olyan szóhalmazt eredményezett, amit emberként igen nehéz volt értelmezni. A múlt században még igen csekély volt a számítógépek teljesítménye is ahhoz, hogy azok egy ilyen összetett feladattal megbirkózzanak, mint a gépi fordítás.

A keresőprogramok és a gépi fordítás

Ez a két gondolat a felhasználó által nem látható mélységekben már a kezdetektől fogva szorosan összekapcsolódott. A keresőprogram feladata ugyanis az, hogy a honlapokhoz a keresett kifejezés szempontjából valamilyen súlyt vagy értéket rendeljen, majd azokat a kapott súlyérték sorrendjében megjelenítse. Egy adott honlap pedig annál értékesebb, minél többen hivatkoznak rá a keresőkérdés témájának megfelelő körből.

Ha például az „orosz fordítás” kifejezésre keresünk, akkor azok a honlapok lesznek a találati lista legelején, amelyekre az ezzel a témával foglalkozó honlapok közül a legtöbben mutatnak. Amennyiben ez nyelvfüggő lenne, akkor azok az orosz, angol stb. nyelven íródott, igen tekintélyes oldalak, melyek az „oroszforditas.hu” honlapra mutatnak, egyszerűen elveszett kincsek maradnának. Gondoljunk csak bele, hogy ez a súlyozásban mekkora torzítást eredményezne! Ezek számbavétele nélkül tehát egy teljesen torz sorrendet jelenítene meg a kereső.

A Google fordító „piacra” lép

A Google 2006-ban indította el a mára már olyan népszerűvé vált fordítóját. A piac szót azért tettük idézőjelbe, hiszen ez mindig egy ingyenes szolgáltatás volt. Az előző bekezdésben láthattuk, hogy a Google számára a piacra lépés csupán azt jelentette, hogy az általa a kezdetektől fogva egyébként is minden keresésünknél folyamatosan használt gépi fordításhoz egyszerűen hozzátett egy felhasználói felületet. Ezzel a lépéssel tulajdonképpen kettős nyereséget ért el:
  • egyrészt az emberek elkezdték alkalmazni, ami jelentősen javította a Google cég népszerűségét, imidzsét, jelentőségét;
  • másrészt viszont ez lehetőséget biztosított egy olyan intenzív visszacsatolási-pontosítási csatorna megnyitására, aminek eredményeképpen egy közösségi fejlesztési-tanítási lehetőséget eredményező, bőséges kincsesbányát nyitott.

A szóalapú fordítás helyett rögtön mondat alapú fordítás

A Google csak akkor indította el a felhasználók számára is elérhető gépi fordítási szolgáltatását, amikor már kidolgozta a mondat alapú fordítási algoritmusát. Ez is mutatja az legelső pontban írt szavankénti fordítás „gyerekcipő” jellegét, hogy a Google nem tartotta magához méltónak, hogy azon a szinten piacra lépjen.

Ezen új algoritmus használata során viszonylag függetlenül lefordították a szavakat és az egyes mondatrészeket (tehát tulajdonképpen nem is a módszer elnevezésében szereplő egész mondatot), majd a kettőt kombinálva küldték el a felhasználó képernyőjére a két fordítás eredőjét képező, végső fordítást. Tehát ebben a fázisban még nem is annyira a mondatot tartották fordítási egységnek, hanem inkább a mondaton belüli szegmenseket.

Majd jönnek a neurális hálók

A 2010-es években indította a Google a rekurrens (nem rekurzív) neurális hálók alkalmazásával kapcsolatos kutatását. Ennek keretében az volt a cél, hogy közvetlenül megtanítsák egy adott konkrét bemenő nyelv adott mondatának egy adott konkrét kimenő nyelv ugyanazon mondatára való fordítást. Hogyan is lehet ezt elképzelni? Nézzük meg az alábbi képet.

Gépi fordítás
A "felszállok a vonatra" kifejezés gépi fordítása oroszra Google fordítóval


Mivel a felszállás a vonathoz kapcsolódik, ezért a gépi fordító nem a repül igét használja, hanem a vonatra szálláshoz kapcsolódó orosz nyelvű szóképet: „felülök a vonatra”.

A neurális hálón alapuló fordítást a Google végül 2016-ban vezette be. S tulajdonképpen mi is a neurális háló kiemelkedő jelentősége a fordításban? A tanulási képessége! Ezért lehet biztatni mindenkit, aki használja a Google fordítóját, hogy szükség esetén küldje el az adatbázisba a tőle kapottnál jobb, frappánsabb fordítási javaslatát. Így aztán apránként tanítgatjuk, s ezáltal pedig mindenki hasznára csiszolgatjuk, tökéletesítjük ezt a fordítót.

De nem csak egy tarka kutya van a világon!

Rengeteg, egymástól függetlenül fejlesztett nyelv-fordítóprogram létezik. Oroszos honlap lévén azonban meg kell jegyezni, hogy az orosz és az angol nyelv viszonylatában a világon a legjobb az orosz Yandex cégnek a fordítója. S ugyanakkor zárásképpen még visszakanyarodva a múlt századi, korai évekre: a legelső komoly gépi fordítási eredményeket még a hidegháború idején az USÁ-ban érték el, mégpedig az orosz angol közötti oda-vissza fordítás terén.




Javasolt kapcsolódó cikkek:

Amatőr vagy profi fordítás?

A belső konyháról - a leütésszám meghatározása régen és most

Angol fordítók vs orosz fordítók